PÉCS - A KULTÚRA ÉS A MEDITERRÁN HANGULATOK VÁROSA
Egyetemváros, egyházmegyei és kulturális centrum. A Dunántúl legnagyobb városa. Mediterrán hangulat, történelmi emlékek, UNESCO műemlékek, török kori dzsámik és a Székesegyház mind felfedezésre vár! Pécs neve szláv eredetű és jelentése: „öt”, miként az ötös szám jelenik meg a város latin és német nevében is: Quinque-Ecclesiae-nek vagy Fünfkirchennek nevezték, öt temploma miatt. Pécsé az ország legnagyobb alapterületű fallal körülvett, középkori szerkezetű belvárosa.
SIKLÓS
A siklósi vár az egyik legépebben megmaradt hadászati létesítmény, s egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz
stílusú épület. Hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le.
Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. A Garai, Perényi, Batthyány és Benyovszky családok
történetének megismerését a modern, XXI. századi látogatóközpont segíti.
Malkocs Bej Dzsámi
A török kor legszebben megmaradt emléke, amelyet vélhetően a XVI. században építettek. A felújított és 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott
Malkocs bej dzsámi ma közösségi tér és imahely. Nyitva tartási időben látogatható.
Szerb templom
Siklóson a XV. században telepedtek le a szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai
alakjában építettek újjá. A templom copf stílusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal.
Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.
MÁRIAGYŰD
Zarándoklat? Lelki megújulás? Magyar El Camino? A máriagyűdi kegytemplomot évszázadok óta keresik fel zarándokok. A kegyhely Harkánytól pár kilométerre, szintén a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések történnek, és legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt. A XVIII. században a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik. 1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánítja Gyűdöt, és búcsú-kiváltságokkal látja el. A kilencvenes években teljesen felújítják a templomot. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományoz a kegytemplomnak, ami újabb búcsú-kiváltságokkal jár. Ma is ezrek és ezrek jönnek egy-egy búcsú alkalmából, és keresik azt a belső megnyugvást, amit a világ – bármely gazdag is – nem nyújthat.
VILLÁNYI BORVIDÉK - A VILLÁNY-SIKLÓS BORÚT
A kedvező mikroklímának és a talaj-adottságoknak, a generációról generációra szálló tudásnak köszönhetően a villányi borvidéken Magyarország legjobb minőségű és változatokban leggazdagabb vörösborait termelik, de kitűnő rozé-, siller- és fehérborok is születtek már e régióban. A település kiemelkedő minőségű és világszínvonalú borászatok fellegvára. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica partján, a mediterráneum szélén fekszik. A villányi borok megkülönböztető és egyben azonosító jele a – szigorúan védett – magyar kikerics, latin nevén Colchicum hungaricum JANKA. 2005-től a mediterrán hatás jelképe, a villányi borok szimbóluma. A virág 1933-tól védett növény. Nagyharsány keleti határában télen és koratavasszal virágzik.
